NEM MONDOTT FEL NEKEM!

Túrmezei Erzsébet: Nem mondott fel nekem!

Szolgálatára angyalok sietnek.

Parancsol viharoknak és szeleknek.

Megérteni, felfogni nem lehet,

hogy meglátott, parányi porszemet,

s szolgálatába vett.

Szívemben újjongva dalol a hála,

Kerek világon nincs jobb gazda nála.

Mikor szolgálatába fogadott

mert nem csak munkát, drága feladatot,

erőt is Ő adott.

Szentlelkét adta: segítsen, vezessen.

Sürgessen: soha ne időzzek resten.

Tekintete rajtam volt szüntelen.

Mindenre elég volt a kegyelem

.Ő maga járt velem.

Talált volna annyi hůségesebbet,

Parancsainak engedelmesebbet,

Csuda irgalmát áldja énekem,

hogy szolgálhattam hosszú éveken,

s nem mondott fel nekem.

Pedig megtehette volna!

S én szegény, gyenge, engedetlen szolga

türelmét, irgalmát dícsérhetem ...

mert ezután sem mond fel ...sohasem!

Övé az életem!

ALDOTT SZOLGALATOTT ES HETET KIVANOK NEKTEK IS!