2010. december 31., péntek

ÚJÉVI KÉRÉS

A Budai család....
MÁRK ZENÉL...
TÜNDE ÉS PÉTERKE...
Itt Bagoson voltunk babalatogatóba, Anikóéknál a Budai családnál az Ur áldja meg és nevelje nagyá Péterkét az Ur dicsősségére szülei örömére !Attila fényképez...

ÚJÉVI KÉRÉS

Lelkem egy kérés tölti be mostan:
Add Uram, hogy a jövő napokban
legyen majd időm… a Te számodra,
és legyen időm – magamnak – másnak,
mindig azoknak, akik az úton
énvelem járnak.

A te számodra? – Nem kérem így, nem.
Hagyd szomjú kelyhem beléd merítenem
Te örök forrás: Ajándékozz meg
Te engem egy mély leheletével
Szentséggel teljes örök idődnek.

Lecsendesülve, beléd merülve
magam számára is jut idő majd:
kicsit megállni,
magamba szállni,
kézösszetenni, gyűjteni, venni,
mélyebbre jutni, csendben is lenni.
Akkor, csak akkor leszek majd gazdag!
Tékozló kézzel lesz amit adjak!
Másoknak áldás így lehet utam.
Így kérek időt új évre, Uram.

ford.: Túrmezei Erzsébet

MINDEN KEDVES OLVASÓMNAK ÉS BLOGTÁRSAMNAK NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET KIVÁNUNK A DOMBI CSALÁD !!!

2010. december 20., hétfő

Találkozó a jászol mellett

Túrmezei Erzsébet:
Találkozó a jászol mellett

Messze vagyunk, s talán magunk vagyunk,
de most találkozót adunk,
és a jászolnál mind – mind ott leszünk.
A Királynak tisztességet teszünk,
a Királynak, aki lejött közénk,
s nem volt, hová fejét lehajtsa.
Mi, boldog népe,
odatérdepelünk elébe,
s meghallgatjuk, mi a parancsa:
Örömhírt vinni szerteszét!
Világosságot, mert nagy a sötét!
Elhirdetni, hogy Ő itt van jelen!
Futni a fénnyel át az éjjelen.
Őrizni reggelig!

Szívünk a szent örömmel megtelik.
Hiszen ha ez a Gyermek a miénk lett,
feledtet minden fájó veszteséget,
minden keserű könnyet letörül.
Karácsonyi béke ölel körül.

Győzve a távolságon, téren,
boldog betlehemi találkozóra
várlak, testvérem.
,,,Küldjük ezt a verset nagy szeretettel,szereteinknek akik tőlünk távol vannak és minden kedves olvasónak a jászolnál találkozni szertenénk veletek és" betelve szent örömmel örömhirt vigyünk szerteszét,világosságot mert nagy a sötét"

Hiszem ,.hogy ha távol is vagyunk, de lélekben együt ünnepelhetünk....

"ha ez a Gyermek a miénk lett,"


Gyönyörü téli tájak ... küldték nekem a képet ... meg kell mutatnom nektek is...
KIVÁNUNK ÁLDOTT KARÁCSONYI ÜNNEPET SZERETEINKNEK ,ROKONAINKNAK ÉS MINDEN KEDVES OLVASÓNAK A DOMBI CSALÁD!!!

2010. december 18., szombat

Adventi ház


Túrmezei Erzsébet:

Adventi ház

Ádventi házunk van, sokablakos.
Minden este nyitunk egy ablakot.
Benn melegen kis fehér gyertya lángol,
és árad a fény minden ablakából.
Kis ablakokkal versenyt fénylenek
csodába bámuló gyermekszemek.

Ablaktábláin biztató írás:
eljő a mennyekből a Messiás.
S a nevét nevezik Csodálatosnak.
És fölemeli, akit megtaposnak.
És a békesség Fejedelme lesz:
szabadulást hoz, életet szerez.

Telnek a percek, múlnak a napok,
sorra kinyílnak mind az ablakok.
Ahány kis ablak, annyi szent ígéret.
Hívnak, biztatnak, csudákat beszélnek.
Mi áhítattal álljuk mind körül.
A ház sugárzik, és a szív örül.

Fehér falára festve sok gyerek.
Mind Betlehem felé igyekszenek.
Havas fenyő közt, ki gyalog, ki szánon,
kéz a kézbe', hogy kis kezük ne fázzon.
Sietve mennek mint a pásztorok.
Piros orcájuk bízva mosolyog.

De én egy másikat is ismerek.
Nem ilyen derűs, nem ilyen meleg.
Van-e gondom sok sötét ablakára?
Hiszen itt a karácsony nemsokára.
Nyitom-e sorra mindenegy napon
Krisztusra váró lélekablakom?

Mert az a lelkem is: ádventi ház.
És ha elalszik, hogyha nem vigyáz,
olyan sötét lesz majd karácsony-estén,
a fényt, vigaszt hiába is keresném.
Ha majd minden szem, minden szív ragyog,
akkor siratnám, hogy sötét vagyok.

Sötét lelkemen sötét ablakok,
táruljatok, örömre nyíljatok!
Ne legyen egy se zord, ne egy se zárva.
Ragyogjon mind a Messiásra várva!
Sötét ádventi ház, sokablakos!
Minden este nyíljék egy ablakod!


ÁLDOTT ADVENTI KÉSZÜLŐDÉST ! ÁLDOTT VASÁRNAPOT KIVÁNUNK MINDENKINEK!

2010. december 14., kedd

Ádvent a kórházban " Mátyásnak"

A képet Mátyásnak küldöm ,akit holnap műtenek,visszateszik a protézist a lábába ,kérlek imádkozzatok velünk,hisszük,hogy az Ur vele lesz és angyalai vigyáznak rá! Az Adventi Király Gyógyulást,enyhülést és segitséget nyújt Mátyásnak és a doktoroknak is.


Túrmezei Erzsébet:
Ádvent a kórházban

Itt mindenki vár.
Gyógyulást, enyhülést, segítséget.
Csendben közeledsz, ádventi Király.
De ki vár téged?

Fehérköpenyes munkatársaid
vizsgálnak és gyógyítanak.
Mindenki vár valakit, valamit…
De ki várja életadó szavad?

Mégis… tagadottan, tudat alatt
mindenki téged vár, keres, Uram.
Ádventi vágy tör át minden falat,
s a kórházi szobákon átsuhan.

Tudom, Te itt jársz köztünk csendesen,
hogy könnyeket törölj, gyógyíts, segíts.
Közeledő lépteidet lesem.
Ádvent! Ádvent van a kórházban is.

2010. december 13., hétfő

Adventi emlék



Túrmezei Erzsébet:
Adventi emlék

Ha már lehullt a hó,
s fekete földünket befödte,
hogy szállott gyermekálmok röpte
a fényes ég felé,
az égi trón elé…
De Téged nem talált meg!

Az égi gyermeket kereste,
akiről, ha leszáll az este,
csodálatos mesék borulnak
vágytól égő gyermekszívekre.
Az égi gyermeket kereste
és nem, talált rád, nem ismert meg
Hiszen Te nem vagy többé gyermek.

Szétfoszlottak a régi álmok,
meghaltak a mesék.
A karácsonyfa lángjait
oltogatták hideg szelek
Még mindig nem ismertelek.
Sok évbe telt, s ha Te nem jössz elém,
Megváltóm, Uram, Messiásom,
ma sem ismerlek én.

Hála neked, hogy megkerestél.
Ó, most már van karácsonyom,
s adventi nagy csodavárásom.
megcsaltak mind a régi álmok,
de benned nincs csalatkozásom.
Benned mindenem megtalálom.
A valóság szebb, mint az álom.

ÁLDOTT HETET ÁLDOTT ADVENTET MINDENITEKNEK!!!

2010. december 4., szombat

ELJÖN

ELJÖN
Túrmezei Erzsébet:
Ádvent. Szelídzengésű üzenet.
Eljön! Eljön!
Beteg, a gyógyulásod,
rab, a szabadulásod,
halott, az életed.
Szomorú, most jön az öröm!
Erőtlen, most jön az erő!
Éjbe' járó, hajnalra váró,
fölkel a fény neked.
Zendül az ég,
zendül a föld,
Isten izent:
Eljön! Eljön!
Ádvent! Ádvent!
Ádvent. Dörög rendíthetetlen,
kemény királyi üzenetben.
Eljön. Eljön.
Ha elkerülöd a mosolyban,
elédkerül mint könny, sikoltás.
Ha a bölcsőben meg nem látod,
utadat állja mint koporsó.
Eljön az Első és Utolsó.
Ha mint templom szelíd harangja
nem találhat szíven a hangja,
ágyúk ádáz tüzében hallod
ítélni rajtad majd e hangot.
És rombadőlhet minden oltár,
elnémulhat zsolozsma, zsoltár,
házad küszöbén fog megállani...
A munkazajban, léha dalban,
vagy az éj titkos csendjében fogod
közelgő lépteit meghallani.
Eljön, eljön! Ki nem kerülheted.
Ha kikerülöd mint kegyelmet,
úgy kell bevárnod mint ítéletet.
Hallod? Hallod?
Mozdul az ég, mozdul a föld,
Isten izent:
Eljön. Eljön. Ádvent. Ádvent

Szombaton Egrespatakon voltunk a szilágysági vasárnap iskolai tananitók találkoztunk,a férfi testvérek pedig kerületi gyülést tartottak. Jó volt találkozni tanitó társaimmal,feltöltődni,tanulni.
A vasárnapiiskolás és megelégedés volt a fő témánk.Csak néhány pontban a megelégedés feltételéről:
1.soha ne engedd meg magadnak,hogy bármi miatt panaszkodj!
2.Soha ne képzeld magad más körülmények közzé!Pont ott vagy ahol kell lened.
3.Ne hasonlitsd sorsodat össze másokéval!
4.Soha ne játsz azzal a gondolattal,hogy mi lenne ha a dolgok másként alakulnak!
5.Soha ne agodalmaskodj a holnap miatt "A holnap az Istené"
6.Soha ne veszisd el a célt!Itt minden mullandó nem viszünk el semmit,amit a menybe gyüjtünk az marad meg örökké!
"Mert én megtanultam ,hogy azokban amikben vagyok megelégedett legyek Filipi 4:11-13.
A megelégedést folyamatosan kell tanulnunk Isten igéjéből meritve erőt! A megelégedett sziv hálás sziv,még ha néha beborul is körülöttünk ,tudjuk,hogy "A felhő mögött mindig süt a nap"
A JÖVŐNK AZ Ő KEZÉBEN VAN!